Szolgálati közlemény!

Nyári hírek

Kedves barátaim,

minden jel szerint egy újabb tartalmas év áll mögöttünk. A BlogRepublik zászlóshajójából, a Konteóblogból például igazi, polcra feltehető, lapozgatható, végigsimogatható és megszaglászható papírkönyv lett, mégpedig az egyik legrégebbi nem állami kiadók egyikének, a Göncölnek a jóvoltából. A 2013 októberében megjelent első kötetet 2014 májusában követte a második, majd 2016 decemberében a könyvesboltokba került a harmadik kötet, teljessé téve a trilógiát. Az idők szavára hallgatva (és az olvasók kérésének engedve) két könyv elektronikus formában is hozzáférhető, az első kötet itt, a második pedig itt. Mondjuk a két elektronikus kötetet összesen nem vették meg annyian, mint ahányan 24 óra alatt a Konteóblogra kattintanak, de viszonylagos öröm az ürömben, hogy kalózoldalakról viszont több ezren töltötték le tök ingyen. És akkor most meg is válaszoltam a gyakori kérdést: lesz-e ebook-verziója a Konteó3-nak. Hát nem, nem lesz :-)

És ha mindez nem lenne elég: a BlogRepublik másik blogja, a Tiborublog egyik sorozatára épülve (kémek és hírszerzők) ugyancsak könyv készült, Kémek krémje címmel, amiről például itt olvashattok. És nem, ebből se lesz e-könyv.

Blogportálunk fennállásának öt és fél éve alatt keletkezett több, mint tizenegymillió (!) oldalletöltés és több tízezer komment bizonyítja, hogy 2012 januárjában jó döntést hoztunk, amikor szakítottunk a nagy blogszolgáltatókkal és a saját lábunkra álltunk. Ez nem következett volna be, ha ti nem tartotok ki mellettünk. Köszönjük az eddigi támogatásokat (ide tartoznak a könyvvásárlások is), amelyek nélkül a BlogRepublikot nem tudtam volna fenntartani és működtetni.

Sokan kérdezitek, hogy hogyan tovább. Nos, azt nem tudom megígérni, hogy változatlan lendülettel folytatom. Abból soha nem csináltam titkot, hogy a bloggerkedést pont addig fogom csinálni, amíg élvezem és amíg lesz rá időm. A Konteóblogot már lassan kilenc éve írom és az az igazság, hogy néha azon kapom magam, hogy egy-egy poszt megírása már nem szerez akkora örömet, mint azelőtt. Ez nem jelenti azt, hogy bezár a bazár, csak azt, hogy erőltetni nem akarom; új poszt csak akkor lesz, ha ellenállhatatlan kedvem támad megírni. Ti ettől még természetesen kommentelhettek, az oldal nem szűnik meg, de mivel nekem meg is kell élnem valamiből (és ez nem a blogírás és nem is a könyvek kiadása, ez mára már egyértelműen kiderült), mással is kell foglalkoznom.

Ha üzenni szeretnél, a bloggazdák elérhetősége itt, a nyitóoldal legalján a „Kapcsolat” linken elérhető.

Ha Facebook-felhasználó vagy, s még nem tetted volna meg, arra kérünk, hogy egy kattintással lájkold ezt az oldalt (és/vagy az ottani oldalunkat), hadd lássák a potenciális hirdetők, hogy sokan vagyunk! Jelenleg több, mint 4000 regisztrált felhasználónk van, de csak pár tucatnyian szoktak rendszeresen kommentelni. Ezt az arányt is szeretnénk javítani, amihez – ha időtökbe belefér – ugyancsak az aktivitásotokat kérjük.

A szerkesztőség nevében kellemes nyarat kíván:

tiboru

Friss

Tiborublog Relikviák 3.0 – Litvánia

Bevallom, túl sok közöm nem volt a litván rendőrséghez, de mivel itt is lapul egy-két személyes történet, úgy döntöttem, hogy ezzel az országgal folytatom a relikviás sorozatot. Persze dolgoztunk velük is, ráadásul nagyon eredményes munkák voltak (ha jól emlékszem három, illetve kettő és fél), de ez pont az a terület,...

Hírsarok Uniós csemege

Tényleg távol áll tőlem a szándék, hogy énblogot csináljak a Hírsarokból, de a nagysikerű galambos történet után megint van egy saját sztorim, amely – ahogy mondani szokás – nyilvánosság után kiált. Nem szeretnék lovat adni az EU-ellenesek alá, de attól tartok, az alább részletezendő rövid história alkalma...

Ráérünk Felböffen a sötétség

A nyári gutaütés- és uborkaszezonban csak kisebb hullámokat vetett a hír, hogy Manninger Jenő, viszonylag az értelmesebbek közé sorolt Fideszes politikus valahogy meg akarta volna akadályozni, hogy Magyarország területén teljesen jogszerűen tartózkodó (magyar kormányszervek által megvizsgált, és itt tartózkodni engedett) cs...

Konteó Vendégposzt – A kassai bombázás

Mai posztunkban (amit a lassan háziszerzővé avanzsáló Rókakígyó kolléga követett el) egy remek hazai történelmi konteót tárgyalunk ki, ami vitán felül megérdemli a „klasszikus” jelzőt. Eredetileg én akartam megírni, neki is láttam vagy kétszer, de aztán úgy alakultak a dolgok, hogy félretettem. Néhány hete bejelent...

Lusitania J. R. dos Santos, a portugál Dan Brown

José Rodrigues dos Santost 1995 óta ismerem – persze nem személyesen, hanem a képernyőről. Mikor Portugáliában éltem, és még néztem híradót (vagyis Telejornalt), az RTP-n hetente többször ő vezette vagy a délutáni vagy az esti kiadást. Egyébként még mindig ott van a szeren, továbbra is az egyik állandó pivô…...

Csurtusék utaznak Baszkföldi bázisunk: Tolosa

Mikor Té előjött az ötlettel, hogy lőjjük be Baszkföldet, mint úticélt, én – jó szokásom szerint – nekiestem a térképeknek. Egy előző posztból láthattátok, hogy az egész nem olyan nagy terület, így logikusnak látszott kijelölni egy bázist, ahol alszunk, és majd onnan mászkálunk fel s alá. Erre a célra To...

Gasztroutazások A Kentucky-csirke

Amikor három héttel ezelőtt az Indexen megjelent ez a rövid írás (mert ugye cikknek azért nem nevezném), borítékolható volt, hogy tízezrek fognak a legközelebbi élelmiszerboltba rohanni azokért az összetevőkért, amelyek egy átlagos magyar konyhában nem lelhetők fel, majd egy-két tucat csirkeszárnyat, esetleg combot beszere...

Temesvárblog A Sári néni

Temesváriak generációi voltak törzsvendégei az erzsébetvárosi Romulus és Odobescu (egykori nevükön: Hattyú és Holló) utcák kereszteződésében található Intim étteremnek, majd sörözőnek, amit mindenki (a románok is) informálisan „Sári néni”-nek nevezett. Ami engem illet, talán az átlagnál is többet jártam oda, m...

Katonatörténetek 534. – Debrecen 5.0

Antikati kolléga folytatja debreceni emlékeit, ma például az úgynevezett kommendánsfogdával. Megérkezés után rövid eligazítás. Leváltjuk az õröket, majd az ügyeletvezetõ zászlós ismerteti a szolgálati rendet. Két õr van: egy a bejáratnál belül, egy a sorállomány fogdáinak folyosóján. A sorállományú folyosó tök...