Szolgálati közlemény!

Nyári hírek

Kedves barátaim,

minden jel szerint egy újabb tartalmas év áll mögöttünk (és reméljük, előttünk is). A BlogRepublik zászlóshajójából, a Konteóblogból például igazi, polcra feltehető, lapozgatható, végigsimogatható és megszaglászható papírkönyv lett, mégpedig az egyik legrégebbi nem állami kiadók egyikének, a Göncölnek a jóvoltából. A 2013 októberében megjelent első kötetet 2014. május 24-én követte a második. Az idők szavára hallgatva (és az olvasók kérésének engedve) mindkét könyv elektronikus formában is hozzáférhető, az első kötet itt, a második pedig itt.

És ha mindez nem lenne elég: a BlogRepublik másik blogja, a Tiborublog egyik sorozatára épülve (kémek és hírszerzők) ugyancsak könyv készült, Kémek krémje címmel, amiről például itt olvashattok.

Blogportálunk fennállásának négy és fél éve alatt keletkezett több, mint nyolcmillió (!) oldalletöltés és több tízezer komment bizonyítja, hogy 2012 januárjában jó döntést hoztunk, amikor szakítottunk a nagy blogszolgáltatókkal és a saját lábunkra álltunk. Ez nem következett volna be, ha ti nem tartotok ki mellettünk. Köszönjük az eddigi támogatásokat, amelyek nélkül a BlogRepublik nem létezne, s előre is köszönjük a jövőbeli hozzájárulásokat (például a könyvek megvásárlását), amelyek lehetővé teszik majd a további fejlesztéseket, illetve a fennmaradást!

Ha a továbbiakban is úgy gondolod, hogy a (kétségkívül fontos erkölcsi támogatáson túl) anyagilag is hozzá tudsz járulni az újabb változásokkal együtt járó kiadásaink mérsékléséhez, tisztelettel ismét a figyelmedbe ajánljuk az itt, az oldal legalján található Flattr és PayPal gombokat. Minden adománynak örülni fogunk, márpedig ha egy bloggazda örül, annak az olvasók is a hasznát látják az újabb minőségi posztok formájában.

Ha üzenni szeretnél, a bloggazdák elérhetősége itt, a nyitóoldal legalján a „Kapcsolat” linken elérhető.

Ha Facebook-felhasználó vagy, s még nem tetted volna meg, arra kérünk, hogy egy kattintással lájkold ezt az oldalt (és/vagy az ottani oldalunkat), hadd lássák a potenciális hirdetők, hogy sokan vagyunk! Jelenleg több, mint 5000 regisztrált felhasználónk van, de csak pár tucatnyian szoktak rendszeresen kommentelni. Ezt az arányt is szeretnénk javítani, amihez – ha időtökbe belefér – ugyancsak az aktivitásotokat kérjük.

A szerkesztőség nevében kellemes nyarat kíván:

tiboru

Friss

Ráérünk Panamajack: Ha jön a vihar

A Ráérünk blog szerzőgárdája kicsit félretette az elemzések írását, és az Érvénytelen nevű Facebook oldalt csinálja, mivel szeretné, ha Magyarország az EU tagja maradna. Ez a cikk is eredetileg ott jelent meg. Gyertek, olvassatok minket ott is! Hétfőtől (2016. augusztus 29.) pedig négyrészes sorozatot jelentetünk ott meg,...

Konteó Wałęsa-konteók

Nem tudom, felmérték-e mostanában, hogy ki a világ legismertebb lengyele, de a kedvenc alufóliasapkámba mernék fogadni, hogy 25-30 évvel ezelőtt senki nem veszélyeztethette ennek a köpcös, harcsabajszú villanyszerelőnek a második helyét (az első – vita nélkül – az azóta szentté avatott II. János Pál pápa). Hosszú év...

Gasztroutazások Piac: Tolosa, Baszkföld

Tolosa városról volt már szó. Fejtegettem, hogy mennyire kiváló támaszpont Baszkföld meghódításához, de önmagában is egy nagyon kellemes, szép kisváros, kábé az általunk kiszemelt terület közepén. Belvárosában, az Oria folyó partján, a régi híd és a templom szomszédságában nagyon figyelemfelkeltő egy fehér, üve...

Csurtusék utaznak Baszkföldi bázisunk: Tolosa

Mikor Té előjött az ötlettel, hogy lőjjük be Baszkföldet, mint úticélt, én – jó szokásom szerint – nekiestem a térképeknek. Egy előző posztból láthattátok, hogy az egész nem olyan nagy terület, így logikusnak látszott kijelölni egy bázist, ahol alszunk, és majd onnan mászkálunk fel s alá. Erre a célra To...

Tiborublog Relikviák 3.0 – Litvánia

Bevallom, túl sok közöm nem volt a litván rendőrséghez, de mivel itt is lapul egy-két személyes történet, úgy döntöttem, hogy ezzel az országgal folytatom a relikviás sorozatot. Persze dolgoztunk velük is, ráadásul nagyon eredményes munkák voltak (ha jól emlékszem három, illetve kettő és fél), de ez pont az a terület,...

Lusitania Inês Pereira két férje

Legutóbb Gil Vicente (1456?-1536?) mesterről írtam, és megígértem, hogy a műveiről is mesélni fogok: itt van mindjárt a kedvencem, mégpedig Inês Pereira komédiája, amelyből nemsokára egy kis műfordítás-részlet is megjelenik majd az Irodalmi Jelenben. Miért is a kedvencem ez az 1523-ban íródott kis opusz? Egyrészt, mert a...

Katonatörténetek Szolgálati közlemény: 1968-as dokufilm!

Kedves kollégák, egy forgatócsoport dokumentumfilmet készít Csehszlovákia 1968-as katonai megszállásáról. Azzal kerestek meg engem, hogy ha vannak olyan olvasóink, akik a jelzett eseménysorozatról személyes emlékekkel, élményekkel rendelkeznek, jelentkezzenek, mert lehetőséget szeretnének biztosítani nekik a megszólalásra....

Hírsarok Uniós csemege

Tényleg távol áll tőlem a szándék, hogy énblogot csináljak a Hírsarokból, de a nagysikerű galambos történet után megint van egy saját sztorim, amely – ahogy mondani szokás – nyilvánosság után kiált. Nem szeretnék lovat adni az EU-ellenesek alá, de attól tartok, az alább részletezendő rövid história alkalma...

Temesvárblog A Sári néni

Temesváriak generációi voltak törzsvendégei az erzsébetvárosi Romulus és Odobescu (egykori nevükön: Hattyú és Holló) utcák kereszteződésében található Intim étteremnek, majd sörözőnek, amit mindenki (a románok is) informálisan „Sári néni”-nek nevezett. Ami engem illet, talán az átlagnál is többet jártam oda, m...